A szerző előszava
Ez egy használati útmutató.
Ugye egy Használati Útmutatóról meglehetősen ritkán mondható el, hogy szórakoztató, és az esetek gyakorlatilag nulla százalékában érez bárki késztetést az elolvasásukra!
Ez lássuk be érthető. Hiszen a Használati Útmutatók tartalma zömében akkor válik fontossá, ha a használt eszköz, tárgy, berendezés – a nem megfelelő használat matt – letépi, ledarálja, meggyújtja a felhasználó egyik kezét, aki ettől a pillanattól fogva részben azzal van elfoglalva, hogy ne vérezzen el, részben pedig azzal, hogy mi is történt, amikor azt a piros gombot nyomta meg ahova az alábbi jól olvasható felirat volt írva:
這不是按鈕
(Ez nem az a gomb!)
A Használati Útmutató súlyos és kegyetlen nehéz dolgokról szól, mint például az élet, gyerekvállalás, oktatás, gondolkodás, és a bokazokni helyes használata nejlon szandállal. Szeretném világossá tenni, hogy NEM fejtjük meg az élet és a világmindenség titkait, de jópofa kérdéseket és megállapításokat teszünk, amik alapján tótágast áll a világ, és a mindennapok szigorúnak hitt koordináta rendszeréről hirtelen kiderül, hogy pont annyira megbízható, mint a Mátészalka-Debrecen viszonylatban közlekedő személyvonat.
Egy ideig feladatomnak tekintettem, hogy bebizonyítsam mennyire józan, okos, egyedi és nagyszerű pasi vagyok, mától azonban azzal töltöm az időm, hogy bebizonyítsam: képes vagyok szalonképesen feszegetni olyan pofonládák fedelét, amiket nagydarab, szteroid mérgezés tüneteit mutató, gyakran fegyveres és még gyakrabban kopasz egyének őriznek.
A Használati Útmutatónak adhatnék valami frappáns címet, mint például a “beszélgessünk a cseresznyék anatómiájáról”, vagy egyszerű hétköznapisággal azt mondhatnám, hogy jelen felület “egyszerre szól a szórakoztatásról és a világ végéről”, ami nem csak leírva, de a valóságban is némileg ellentmondásos.
A szórakoztatás amúgy is nehéz ipar! Erről a prostik meglehetősen sokat és igen érdekesen tudnak mesélni! De én mégsem szeretnék magas-sarkúban és combfixben állást foglalni, lévén 190 magas vagyok, és 120 kilós, ami miatt az emberek vagy valami nagydarab travesztinek fognak nézni, vagy csak szimplán egy gigászi méretű buzinak! (A melegektől elnézést kérek a dramaturgiai túlkapás miatt!)
Hiszek az értelem azon megnyilvánulásában, ahol a szellem úgy és akként bújuk elő a palackból, ahogyan Dzsíni tette, Aladinnal.
“Hiper kolosszális, kozmikus erő!
….egy icipici helyre bezsúfolva!”
És mert agyunk csodája az értelem egyéniségével vértezett fel minket, keveseket, úgy vélem ez a Használati Útmutató kedvelt lesz, mert a segítségével olyan világot teremthetünk, amilyet a gyermeki képzelet rajzolna, ha a szülei, a mérnöktudományok valamint tudósok segítenék, nem csak egy halom mobilalkalmazás.
Előre érzem, hogy a távoli jövőben lesz egy életpillanat, amikor valaki csodálattal szemléli a jelenben végzett munkánkat, majd odafordul a mellett csodálkozó másikhoz és csak annyit mond: – “ezt meg, hogy a francba csinálták?”
Mivel ez az életpillanat a távoli jövőben lesz, már most is elmondhatjuk, hogy akkor és abban a pillanatban, igazán remek dolog lesz elismert, nagyszerű, emlegetett és nagyra becsült – halottnak lenni!
Azon agyalok, hogy a világmegváltó tervek, miért nem humorosak? Úgy vélem a dolgok komplex rendszerében nem építhetünk csak azokra akik akkora tuskók, hogy elakad a fejükben a láncfűrész, de sajnos azokra sem, akik szellemi fénye jobban vakít, mintha rubinlézerrel lőnének a pupilládba.
A világ baromira összetett, nehezen értelmezhető és az utóbbi években annyira kényelmes, hogy a világmegváltás egyfajta online szórakoztatássá változott. A népek nézik az okos-telefont és tök agyhalott dolgokra használnak olyan erőforrásokat, amikkel akár az emberiséget is ki lehetne irtani. (sokak szerint ez már épp időszerű.)
A szófosást szólásszabadságnak, önmegvalósításnak és életcélnak tekintik. Ennek van már elitje is, akiket influenszernek hívnak. Ők azok, akik úgy lesznek véleményvezérek, hogy igazság szerint semmiről sincs véleményük. Ez a logikai zsákutca olyan remek karaktereket hozott létre, mint Kim Kardashian, és legalább olyan nagy károkat okozott, mint az utolsó jégkorszak, amit – valami nehezen indokolható ok miatt – nem vezetett az emberiség kihalásához, ami így utólag vizsgálva olyan mennyiségű véletlenre vezethető vissza, hogy az ellentmond mindennek, amit a matematikai valószínűség jelent.
Úgy sejtem, hogy a korai időkben, amikor a használati útmutatót gyanútlan, de erősen “megkent” kezek nyomdába vitték, bennmaradt pár vállalhatatlan hiba…
Történetem nem a hiba keletkezéséről szól, hanem a következményekről.
Üdvözöllek a Használati Útmutatóban
Kreacioinisták és Darwinisták
- Fejezet
A Kreacionizmus – újabban intelligens dizájn – valami olyasmit próbál átadni nekünk, hogy a dolgok mögött van valami gigantikus, felfoghatatlanul összetett és emberi léptékkel mérhetetlenül kiterjedt gondolkodó elme (értsd: Isten). Aki, (vagy ami) egyfelől megalkotta a jelenleg csak részleteiben ismert és mintegy tizennégyezer-milliárd éves univerzumot, a benne található N+1 számú (ahol az “N” tekinthető végtelennek) bolygóval, galaxissal, csillaghalmazzal, kvazárral, törpecsillaggal és extrém nehéz fekete lyukkal. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve (vélhetően kockát használt és kemény drogokat) a világegyetem egy eldugott zugában (a Tejútrendszerben), egy gyakorlatilag észrevehetetlen csillaghalmazban, megalkotta a Földet és ezt – haszonbérleti szerződés – keretében egy halom kopasz majomra[1] bízta.
Az már csak hab a tortán, hogy egyes kreacionisták szerint, a legfőbb elme (A MINDENHATÓ) a használathoz adott egy 10 pontos leírást, majd mikor kiderült, hogy azt a kopasz majmok klozettpapírnak nézik, akkor fogta az egyszülött gyermekét, “elküldte” a Földre és hagyta, hogy ott pár szociopata gyökér egyfelől rommá verje, másfelől keresztre feszítse. Mondom, mindezt úgy, hogy a mi dizájnerünk – elvileg – mindenható! (Ez a történet, lássuk be, bizarr.)
A Darwinizmus elmélete ugyanakkor azt az eszmét terjeszti, miszerint a kopasz majmok korábban és meglehetősen régen, szőrös majmok voltak! Még korábban kisemlősök, és azt megelőzően – valamikor tényleg baromi régen (mintegy 3,2 milliárd éve) szimpla egysejtűek egy ősóceánnak nevezett, sűrű, szerves anyagokkal feltöltött “löttyben”. Azt, hogy ez a “tócsa” miként jött létre, a világegyetemet behálózó fura és teljesen érthetetlen dolgokért felelős “Véletlen” néven elhíresült gazembert teszi az elképzelés felelőssé, aki (vagy ami) – mármint a Véletlen – egyes elméletek szerint villámként manifesztálódva az akkor még szervetlen őslevesben, szerves elemeket hozott létre, ezzel megágyazva egy halom mobiltelefonnal lófráló kétlábú elszaporodásához.
A “sztori” szerint a fajok ebből a szerves trutyiból emelkedtek ki a TERMÉSZETES SZELEKCIÓ néven elhíresült folyamat elemeként, aminek annyi a lényege, hogy az ami rossz, életképtelen, alkalmatlan, stb. azt a természet kiírtja, megszünteti, felszámolja a “kihalásnak nevezett” meglehetősen durva eljárás keretében… (Őszintén szólva ehhez a sztorihoz is komoly anyagot kell vénásan belőni.)
Bármilyen fura, mindkét elmélet magában hordozza önmaga használati útmutatóját, aminek célja roppant egyszerű, alapelveit egy félkegyelmű szellemi szintjére szabták, és értékállóságát tekintve a Lloyd’s biztosító alighanem baromi nagy összegű biztosításokat is meg merne kötni!
Egyvalami azonban bizonyos!
SE a Kreacionizmus, SE a Darwinizmus nem szól egy árva szót se arról, hogy mennyi a munkaidő, miként is néz ki egy kollektív szerződés és lássuk be, arról sem tesz említést, hogy a világnak feltétlen úgy kell kinéznie, mint egy rohadt nagy bevásárlóközpontnak.
2. Fejezet
Beszélgessünk a használati útmutatóról, amit “véletlenül” félrefordítottak.
A cucc, már ha szabad az ÉLETET ezzel a névvel illetni, mind a Kreacionista, mind a Darwinista világnézetben egyfajta szentségként jelenik meg, amire vigyázni kell, mert ez (akár ISTEN munkája, akár a TERMÉSZETES SZELEKCIÓ műve) rendelkezik valami fura és felfoghatatlan közös nevezővel és az nem más, mint az EMBER.
A már említett használati útmutató, amit a létezés alakított ki (és amit az emberi hülyeség nem vesz komolyan) csak akkor érthető, ha a használati útmutatót szembeállítjuk a felhasználói szokásokkal és meredeken elhatárolódunk attól, hogy felhasználó szellemi állapotát megkérdőjelezzük!
Négy olyan alapvetés van, amit mind a Kreacionisták, mind a Darwinisták elfogadnak, mint az ÉLET négy alapvető feltételét!
A gyakori félreértések elkerülése végett ez a négy dolog, nem a pénz, hatalom, erőszak és átverés, mint azt sokan hiszik a Föld mintegy hétmilliárd lakójából, hanem olyan bagatell és egyszerű dolgok, mint a levegő, víz, étel, és a dugás!
Most persze többen felröhögnek, hogy mire fel, írok le ilyen közhelyes marhaságokat, de mert a jelen regény célja egyfelől annak bebizonyítása, hogy teljesen hülye vagy, másfelől annak igazolása, hogy ez az állapot menthető, kérem, lépjünk túl a kérdésen és vessünk egy pillantást a HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ egyszerű megfogalmazásaira.
Folytatása van és jön is, csak ugye a népek nem szeretnek 5 oldalnál többet olvasni.
[1] Köszönet Douglas Adams-nak.
Imádom!
Várom!…
Kedves Zoli, sorry, azt hittem magamról, valamennyire tájékozott vagyok, de nem, ez most már bizos. Illetve mégsem, hiszen behoztam az elmaradást, persze csak részben.
Gratulálok az életműhöz. Ha még újságíró lennek, biztos keresnék alkalmat egy beszélgetésre.
Örülök, hogy összefutottunk!
Tisztelettel, Vicsek Ferenc
Megtisztelsz