SECAP – fenntartható energia és klíma akcióterv az önkormányzati szférában

Az energia árak drasztikus növekedése, az infláció, a piaci és geopolitikai események hatásai súlyos próbatétel elé állítják az önkormányzatokat. Ismerve a téma kihívásait, olyan megoldási javaslatunk van, ami képes hatékony segítséget nyújtani.

Az önkormányzatok lehetőségei, még most is igen sokszínűek és most is vannak olyan rendszerek, amelyek átgondolt és professzionális menedzselése, hosszú távon, stabil megoldásokat fog nyújtani.

Úgy véljük, hogy az önkormányzatoknak egyfelől szakmai alapon szervezett szilárd alternatívára van szüksége ahhoz, hogy energetikai problémáikat megoldják, másfelől forrásokat kell teremteniük, hogy megerősödjenek anyagilag.

Megoldásaink révén egyfelől lehetőség nyílhat az önkormányzat és intézményrendszere energetikai problémáinak korszerű megoldására, másfelől meg tudják nyitni településük kapuit az innovációk és a beruházások előtt.

Javaslatunk

A Magyar Kormány 2020 január elején fogadta el Magyarország Fenntartható Energia és Klíma Akciótervét, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait. A kormányhivatal felkérte az önkormányzatokat az energetikai menedzsmenti terv elkészítésére. Javaslatunk az, hogy az önkormányzatok ezt komplexebb és tágabb módon készítsék el és ezzel auditálják magukat a SECAP rendszerbe.

A SECAP auditálás előnyei

  • A kormányhivatal elvárásainak teljesítése
  • Operatív programokon (TOP, TÁMOP, stb.) túli források elérése.
  • Energiakorszerűsítési projektek indukálása.
  • Energiafelhasználás és ezzel költségcsökkentés elérését célzó előkészületek
  • Szemléletformálás,
  • Fenntartható és környezettudatos tervezés, fejlesztés, megvalósítás elindítása
  • A fejlesztések révén kialakuló önkormányzati, vállalkozói, lakossági szinergia kialakulásának elősegítése.
  • Távlati települési fejlesztések megalapozása
  • Az auditálás jelentős szakmai, érdekvédelmi, érdekérvényesítő, valamint pályázati és finanszírozási, összességében stratégiai és taktikai előnyt jelent.

Az auditálás folyamatáról, költségeiről – kérésre – személyesen és/vagy írásban is tájékoztatást adunk.

Bővebben a SECAP-ról

A Fenntartható Energia- és Klímaakcióterv (Sustainable Energy Action and Climate Plan – SECAP) a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége (Covenant of Mayors for Climate & Energy) célkitűzéseinek megvalósítását segítő stratégiai dokumentum. Az Európai Bizottság által 2008-ban létrehozott Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) helyi és regionális önkormányzatokból álló fő európai mozgalom, amely önkéntes elkötelezettséget vállal az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások saját területükön történő használata iránt.

A Magyar Kormány 2020 január elején fogadta el Magyarország Fenntartható Energia és Klíma Akciótervét, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait.

Az elkötelezettséggel a Covenant aláíróinak az a célja, hogy elérjék és túlszárnyalják az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os CO2-kibocsátás csökkentést.

2050-re az Európai Unió klímasemlegessé szeretne válni.

2016. november 30. napján az Európai Bizottság sajtóközleményben ismertette a „Tiszta energia minden európainak” elnevezésű intézkedéscsomagját, melynek célja, hogy a Párizsi Megállapodásból fakadó kötelezettségvállalások teljesítését hatékonyan biztosító energiaunió megvalósításához a megbízható és kiszámítható irányítás jogalkotási alapjait megteremtse.

Az intézkedéscsomag nyolc tervezetből áll, melyeknek három fő céljuk van:

  1. előtérbe helyezni az energiahatékonyságot; világszinten vezető szerephez jutni a megújuló energiák terén; illetve méltányos feltételeket biztosítani a fogyasztóknak.
    Az intézkedéscsomag előrelépést jelent az Európai Tanács 2014 októberében lefektetett éghajlat- és energiapolitikai keretének megvalósításában, amely azt az egész gazdaságra kiterjedő, markáns belső célt tűzte ki, hogy 2030-ig
  2. legalább 40 %-kal csökkenti az üvegházhatású gáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest,
    legalább 27%-ra emeli a megújuló energiaforrások arányát az energiafelhasználás területén és
    legalább 27%-os javulást ér el az energiahatékonyság területén a „szokásos ügymeneten” alapuló forgatókönyv szerinti számokhoz képest
  3. A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatát szabályozó rendelet módosítási javaslata is hangsúlyozza az EU energiapolitikájában történő dinamikus és ambiciózus változtatások szükségességét kiemelve, hogy „Az EU energiarendszerére vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy a jelenlegi tagállami és uniós szakpolitikák – ha semmilyen új energiapolitika nem kerül bevezetésre – 2030-ra csak mintegy 24,3%-os részarányú megújuló energia-felhasználást fognak eredményezni. Ez a szint jelentősen elmaradna az Európai Tanács által jóváhagyott, uniós szinten legalább 27%-os kötelező megújuló energia-célkitűzéstől, és meghiúsítaná az Unió által a 2015. évi Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségek közös teljesítését.”

A fentiek ismeretében nyilvánvalónak tűnik, hogy egy erős irányítási rendszer szükséges, mely elvezeti az EU-t a 2030-as célkitűzései megvalósításához.

Az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendelet

2018. december 11. napján fogadta el az Európai Tanács és az Európai Parlament az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendeletet.

  • meghatározza a szükséges jogalkotási alapot az energiaunió és az éghajlat-politika megbízható és hatékony irányításához, a célok teljesítéséhez. Ennek érdekében az integrált nemzeti tervek végrehajtása során biztosítja az együttműködést és a nemzeti céloknak az EU célkitűzésekkel való összhangját.
  • az EU célravezető és hatásos szabályozásra irányuló programjával összhangban a rendelet célja az egyszerűsítés és gyorsítás, hogy valamennyi meglévő klíma- és energiapolitikai intézkedés tekintetében csökkentse az adminisztratív terheket.

A 2018. december 21. napján elfogadott Kormányhatározat13 felhatalmazza az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy az Európai Bizottság felé 2018. év végéig benyújtandó Nemzeti Energia és Klíma Terv tervezetében Magyarország az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentési célként (1990. évi bázison) 2030-ra legalább 40%-os kibocsátáscsökkentést, a megújuló energiaforrások használata terén 2030-ra 20%-os felhasználási részarányvállalást tűzzön ki, az energiahatékonyság területén 2030-ra a végsőenergia felhasználásának mértéke ne haladja meg a 2005-ös energiafelhasználási értéket, valamint 2030-ra az energiahatékonyság-javító intézkedések nélkül előre jelzett energiafogyasztás mértéke 8-10%-kal csökkenjen.

  • 2030-ig legalább 40 %-kal csökkentik az üvegházhatású-gázkibocsátás mértékét települési szinten az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése által, valamint
  • javítják a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodási képességüket.

Az önkormányzatok költségvetésében jelentős szerepet tölt be az energiafelhasználás. A helyben rendelkezésre álló energiaforrások hatékony és környezetkímélő hasznosítása nem csupán a költségek csökkentése szempontjából elengedhetetlen, de hozzájárul az élhetőbb lakókörnyezet kialakításához, a településen élők életszínvonalának javításához is.

A város stratégiai céljai közé tartozik az

  • energiafogyasztás – abszolút értékű – csökkentése az energiahatékonyság növelése révén,
  • a megújuló energiaforrások arányának növelése, és a fosszilis energiaforrások arányának csökkentése a város energiafogyasztásában,
  • diverzifikált megújuló energia mix kialakítása, a gazdaság általános fejlesztése, élénkítése egyrészt az energiaköltségek csökkentése, másrészt az energiahatékony, valamint megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiákat előállító és üzemeltető befektetőknek a városba vonzása révén,
  • szemléletformálás a fenntartható energiagazdálkodástársadalmi diffúziójának elősegítése érdekében.

Fenti célkitűzések a fenntarthatóság definíciójának mindhárom összetevőjére (környezeti, gazdasági, társadalmi fenntarthatóság) reflektálnak. A lakossági szektora legnagyobb szén-dioxid kibocsátó, így a lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítésre történő ösztönzése, napelemes és napkollektoros beruházásai (utóbbi csak a családi- és társasházak esetében) kiemelt figyelmet kapnak az akciótervben. A közösségi közlekedés fejlesztése, a buszok egy részének CNG-üzeműre történő átállítása és biogázzal való ellátása szintén hozzájárulhatnak a város szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséhez.

A Fenntartható Energia- és Klímaakcióterv lényege

  • felméri a település jelenlegi energetikai helyzetét, az energiafogyasztás szerkezetét, ezeket egy átfogó helyi fejlesztési tervbe integrálja
  • számba veszi a településen jelentkező legjellemzőbb, klímaváltozáshoz köthető természeti jelenségeket,
  • kiemelt figyelmet fordít az adottságok feltárására a környezetvédelem és a megújuló energiák hasznosítása szempontjából, a helyi polgárok szemléletének megváltoztatására
  • döntés-előkészítő dokumentumként megoldási javaslatokat nyújt az energiafelhasználás mérsékléséhez, és a káros klímahatások elleni védekezéshez,
  • számszerűsíti a várható eredményeket.

Milyen előnyökkel jár a SECAP az önkormányzat számára?

  • Az akcióterv objektív, statisztikai és tényadatokon alapuló áttekintést nyújt az önkormányzat számára a különböző szektorok (önkormányzati létesítmények, lakosság, közlekedés stb.) energiafogyasztásáról és szén-dioxid-kibocsátásáról. Ezáltal már rövid távon is jó alapul szolgál beruházások tervezéséhez, a megújuló energiaforrások alkalmazására.
  • Könnyebb hozzáférés a pályázati forrásokhoz
  • Az Európai Uniós támogatási konstrukciók pályázati kiírásai esetében sok esetben előnyt jelent, ha az önkormányzat rendelkezik energiastratégiával. A Fenntartható Energia- és Klímaakcióterv (SECAP) alapul szolgálhat például az ELENA (European Local Energy Assistance) támogatás igénybevételéhez.

Tartósan csökkenő rezsiköltségek

Az energiahatékonysági intézkedések révén csökken az épületek energiafelhasználása. A település adottságainak leginkább megfelelő megújuló energiaforrás hasznosításával mind az önkormányzat, mind a lakosság számára csökkenthető a rezsiköltség. Az Akciótervvel rendelkező önkormányzatok olyan beavatkozásokat képesek végrehajtani, amely olyan mértékű megtakarításokat jelenthet, amely újabb fejlesztések megvalósulásához járul hozzá.

Fenntartható energiafogyasztás

Amennyiben a település a helyben rendelkezésre álló, megújuló energiaforrásokból fedezi az energiafelhasználását, úgy függetlenebbé válhat az energiaszolgáltatóktól is.

Tisztább, élhetőbb település

Minél nagyobb szerepet kapnak a megújuló energiaforrások a település energiamixében, annál kevesebb szennyező anyag kerül a levegőbe. A zöldfelületek növelése és a kerékpárutak bővítése kellemesebb életkörülményeket eredményez.

Regisztráció a SECAP rendszerbe (Írjon levelet): fejlett.strategiai.tervezes@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük