ESCO – Harmadik feles beruházási modell alkalmazása az önkormányzati projektjeiben

A korlátozott befektetési lehetőségekkel rendelkező állami vagy magán megrendelők részére nyújthatnak segítséget az energiahatékonysági szolgáltató cégek (ESCO – Energy Services Company).

Az Energiahatékonysági szolgáltató az a gazdálkodó szervezet, amely energiahatékonysági szolgáltatást nyújt vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedést hajt végre a végső felhasználó létesítményében vagy helyiségében.

Az energiahatékonysági szolgáltató energiahatékonyság-alapú szerződés keretében végzi tevékenységét, amely az energiafogyasztó és az energiahatékonysági szolgáltató között jön létre. Ennek lényege, hogy az energiahatékonysági szolgáltatások ellentételezése a szerződésben megállapodott szintű energiahatékonyság-javulás vagy más energiahatékonysági kritérium teljesítésével összefüggésben történik.

Energiahatékonyság-alapú szerződések esetén az energiahatékonysági szolgáltató a szakmai tudást és a beruházáshoz szükséges pénzügyi fedezetet biztosítja a projektekhez, ezáltal garantált, hogy olyan, energiahatékonyságot növelő és költséghatékony beruházás valósul meg, amely egy előre meghatározott mértékű energiamegtakarítást eredményez. Amennyiben a beruházás eredményeként a szerződésben vállalt megtakarítás nem valósul meg, az ESCO cég kárpótlást fizet a megrendelőnek. Az energiamegtakarítás a környezeti előnyök mellett költségmegtakarítással is jár, amely a szerződésben meghatározott feltételek szerint részben az energiahatékonysági szolgáltatót, részben pedig a megrendelőt illeti.

  • Az energiahatékonyság-alapú szerződés (EPC) előnyei
  • az energiahatékonysági szolgáltató biztosítja a pénzügyi alapot, saját tőke nem feltétlenül szükséges;
  • az energiahatékonysági szolgáltató beruházásainak köszönhetően csökken az épületek energiafelhasználása;
  • a beruházás az energiamegtakarítások révén térül meg, amit az energiahatékonysági szolgáltató a szerződésben foglaltak szerint ellenőriz és garantál;
  • a műszaki tudást az energiahatékonysági szolgáltató biztosítja;
  • „kulcsrakész” szolgáltatás: az átfogó energiahatékonysági projektet a tervezéstől kezdve a lebonyolításon át a szolgáltató irányítja és valósítja meg;
  • a műszaki és a pénzügyi kockázatot az energiahatékonysági szolgáltató vállalja, amely kárpótlást fizet a szerződésben vállalt energiamegtakarítás elmaradása esetén;
  • a fejlesztés nem jár eladósodással;
  • az energiahatékonyság-alapú szerződések több elemet (pl. tervezés, beruházás, üzemeltetés) is tartalmaznak, mely jelentősen leegyszerűsíti a közbeszerzési eljárást;
  • az ESCO cégek portfóliójuk révén nagyobb árengedményeket tudnak elérni, mint a megrendelő önálló megvalósítás esetén.
  • EPC szerződések lehetséges hátrányai
  • hosszú távú kötelezettségek vállalása (hosszú távú szerződések);
  • az energiával kapcsolatos „döntések felügyeletének” hosszú távú átengedése az energia-hatékonysági szolgáltató számára;
  • energiahatékonyság-alapú szerződés esetén az ESCO cégek vonatkozásában jelenleg nincs minősítési rendszer, mely csökkenti a piac transzparens működését;
  • a szerződés időtartamának meghosszabbítása problémás a berendezések karbantartásának biztosítása nélkül, az esetleges meghibásodások esetén a berendezésekre így nincs garancia;
  • előnytelen szerződés esetén, a projekt során elért extraprofit, az energiamegtakarítás eredményének jelentős része az energiahatékonysági szolgáltatóhoz kerülhet.
  • Az energiahatékonyság-alapú szerződések alkalmazása nagymértékben elősegíti az energia-hatékonysági célkitűzések teljesülését, hozzájárul az éghajlatvédelemhez, az energia-felhasználás és az ezzel kapcsolatos kiadások csökkentéséhez.
  • Az ESCO az alábbi energetikai területeken fejti ki hatásait:
  • Köz- és beltéri világításkorszerűsítés;
  • Fűtéskorszerűsítés;
  • Ipari és távhő korszerűsítések.

Az ESCO konstrukciót azoknak az önkormányzatoknak és költségvetési intézményeknek ajánljuk, melyek rendelkeznek alacsony energiahatékonyságú intézményekkel (vagy tervbe vették ezek megvalósítását) és pályázati forrásból nem tudják azokat felújítani, illetve akiknek egy-egy önerőből elindított energetikai jellegű beruházás megvalósítása komoly likviditási problémát jelent.

Az ESCO eredményeként a végfelhasználó intézmények és a piaci szereplők olyan stabil működésikörnyezetben vehetnek igénybe illetve nyújthatnak szolgáltatásokat, mely elősegítheti azüzletileg kölcsönösen előnyös hosszú távú együttműködést.

  • ESCO konstrukciók változatai a következők:

Harmadik feles finanszírozás – esetén az ESCO mint harmadik fél nyújtja a beruházáshoz szükséges külső finanszírozást, ugyanakkor nem nyújt üzemeltetési és karbantartási szolgáltatásokat, így azok díja nem terheli a konstrukciót.

Tartós bérlet / operatív lízing – keretében a szolgáltatás a korszerűsítésmegvalósítására, és a felújított rendszer bérletére terjed ki.

ESCO – teljes körű korszerűsítéssel kapcsolatos műszaki és pénzügyi szolgáltatás, ahol az ESCO vállalja műszaki tervezést és engedélyeztetést, a kivitelezést, az üzemeltetést és karbantartást, illetve ezen tevékenységek finanszírozásának megszervezését.

A hazai ESCO tapasztalatok alapján a következő előnyöket lehet kiemelni:

  • a beruházás energia megtakarításból valósul meg, szolgáltatás keretében, így nem növeli az intézmény eladósodottságát.
  • több elem (tervezés, beruházás, finanszírozás, üzemeltetés) integrálásán keresztül jelentősen leegyszerűsíti a közbeszerzési eljárást,
  • képesek jelentősárengedmények elérésére a beszállítókkal és bankokkal szemben.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük